A Google a héten beüzemelt egy új oldalt, aminek segítségével immár bármilyen EU-s állampolgár kezdeményezheti személyes adatainak törlését a kereső indexéből. A "felejtés jogával" történő élést lehetővé tevő űrlap a releváns linkek felkutatását ugyan a felhasználóra bízza, cserébe azonban viszonylag egyszerűnek tűnő módon teszi lehetővé, hogy éljünk az uniós adatkezelési törvények által biztosított jogainkkal.
A Google által az Európai Bíróság hóközepi döntése nyomán beüzemelt űrlapon nevünk, email címünk és az inkriminált, törölni kívánt URL-ek mellett személyi igazolványunk egy másolatát is be kell küldenünk a keresőóriás részére, aki ezen kívül azt is kéri, hogy jelöljük meg: az adott oldal milyen ránk vonatkozó adatot tartalmaz, illetve, hogy annak törlését "miért nem oda tartozó, elavult vagy más módon nem megfelelő"kérjük. Ez utóbbi indoklás funkciója ugyanakkor nem egyértelmű, hiszen az EU-s adatvédelmi törvények egyrészt nem követelnek meg indoklást az adataik töröltetéséhez az adattulajdonosoktól, másrészt mérlegelési lehetőséget sem hagynak ilyen vonatkozásban az adatkezelők számára.
Mindenesetre az adatok ellenőrzését követően a Google az inkriminált oldalakat eltávolítja keresője EU-s találati listáiból, és értesíti a törlés által érintett weboldalak tulajdonosait is erről. Az még nem egyértelmű, hogy utóbbiak ezen döntés ellen fellebbezhetnek -e valamilyen módon, illetve, hogy a módszer milyen könnyen használható fel majd visszaélésekre.
Kérdés, hogy pl. vállalkozások nem -e használják majd ki ezt a lehetőséget versenytársaik oldalainak a keresőkből történő kizáratására, illetve, hogy politikusok és közéleti személyek - akikre elvileg nem élhetnek ezzel a lehetőséggel - nem -e próbálják majd ennek segítségével legalább a kereső szintjén elnémíttatni az üzérkedéseiket leleplező orgánumokat.